Kiborítós kihívás
van a héten a Cewén. Ezt most úgy írtam, mint ha nem én találtam volna ki. A téma kézenfekvő volt, persze nem gondoltam, hogy ez vidám lesz, de azt sem, hogy végigbőgöm a galériát.
Én a testvéremről készítettem ezt az oldalt, aki már 34 éve halt meg 26 évesen.
1 megjegyzés:
Krisssz! Igaz, hogy "kiborítós kihívás" volt, bár én úgy fogalmaznék, hogy "kiborítós emlékező napokat levezető kihívás"! Ezekben a napokban mindannyian emlékező, felidéző hangulatban voltunk. Én nyugodt vagyok. Megerősített az az emlék, hogy mennyi szeretetet kaptam útravalóul, hogy mennyi szeretetet adhattam azoknak, akik hozzám tartoznak örökre! ... és hogy nekik is köszönhetem, hogy azzá lettem aki vagyok... Egyetlen dolog biztos, képtelen voltam kommentelni. Mindenki történetét könnyezve olvastam és néztem végig, hiszem, hogy, ami nem pusztít el, az megerősít, és mindannyian a saját múltunk gyökereivel kapaszkodunk! Engem megnyugtatott az, hogy elkészíthettem az oldalaimat és kiírhattam magamból mindazt, ami kikívánkozott, bár még adós vagyok magamnak!:-)
Mindent köszönök!
Megjegyzés küldése